Interjúk

Interjú Urbán Andrással, a Kosztolányi Színház igazgatójával

Urbán András: Olyan irányvonalat képviselek, ami nem a kompromisszumok világába tartozik

    Urbán Andrással Orcsik Roland beszélget

Urbán Andrással irodalomról és színházról

Urbán András Társulata visszatérő vendége a THEALTER Fesztiválnak. Éppen ideje hát, hogy portré készüljön az együttes vezetőjéről. Egy olyan írás, amelyben beszél a kezdetekről és a jelenről. Színházi koncepciójáról, avantgárd indulásról, kompromisszumokról, beskatulyázásról, balkániságról, és nem utolsó sorban új előadásukról, a Turbo Paradisóról.

Címlaptörténet

A Határtalan Város - Határtalan Színház című sorozat keretében a Pécsi Harmadik Színházban március első napjaiban az Urbán András vezette Kosztolányi Dezső Színház mutatkozott be. A fiatal, mindössze 15 éves teátrum népszerűségét és szakmai elismertségét avantgard, újító szellemű, műhelymunka eredményeként létrejövő előadásainak köszönheti. Erről, valamint a most bemutatott, és a Pécsi Országos Színházi Találkozóra (POSZT) jelölt darabról kérdeztük Urbán András rendezőt.

Szabadka tágabb belvárosának egyik mellékutcájában van egy alig összeillő részekből összetákolt, nagyon csúnya épületegyüttes, amelyről kevesen feltételeznék, hogy színház. Pedig az, a város szülöttéről, Kosztolányi Dezsőről nevezték el. Igazgatója, Urbán András a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Jászai Mari-díjat kapott alkotói tevékenysége elismeréseként.

Pozorište Kostolanji Deže (Kosztolányi Dezső) osnovano je u Subotici 1994. godine, od strane lokalne samouprave grada. U novembru 2006. godine, ovaj teatar otvara sezonu u sopstvenoj sali, u kamernom, intimnom, prisnom prostoru, u dvorištu Harambašićeve ulice broj 4. Predstave se izvode na mađarskom jeziku, a izvođenje prati titl na srpskom. Ono što je sasvim karakteristično za praksu pozorišta Kostolanji jeste eksperimentalnost, prodorna i neposredna potraga za novim, autentičnim, nesputanim pozorišnim jezikom. Takav, otvoren, neograničen i sasvim nekonvencionalan pristup oblikovanju scenskog materijala, sigurno, bez ikakvih nedoumica, čini ovo pozorište prilično jedinstvenom pozorišnom institucijom u Srbiji (naravno, ne samo u Srbiji).

Pozorišnu scenu Srbije u poslednje vreme malo šta je tako obogatilo kao povratak Andraša Urbana, jednog od najmlađih reditelja koji su se ovenčali Bitefovim priznanjima. Ove godine Bitef je imao čak tri njegove predstave, a Subotica ih ima za stalno, jer Urban, osim što tamo režira, uspešno rukovodi i pozorištem „Deže Kostolanji”.

Tizennyolc évesen alapítója volt a Aiowa nevű vajdasági színházi, összművészeti és ideológiai csoportnak. A délszláv háború idején nem foglalkozott színházzal, majd újra rendezni kezdett, és az utóbbi években a szegedi Thealter-fesztiválon, majd Budapesten is meghatározó események lettek az előadásai. Jelenleg a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház igazgatója.

Ponekad sam bio i kritikovan da sam kod Ljubiše Ristića stekao neke loše principe i odnose. Ja mislim suprotno, kaže reditelj Andraš Urban

U Mađarskoj sam reditelj iz Srbije, a u Srbiji sam ipak Mađar. To je još i u staroj Jugoslaviji bilo tako. S ironijom mogu da kažem da sam zato svuda pomalo egzotičan, što proizvodi neko osećanje da nigde niste kod kuće. Razumete – „niste naš čovek, a nama bi bilo draže da to radi neko od naših“ - kaže za "Blic nedelje" pozorišni reditelj Andraš Urban.

Egy rendező előadását talán mégis szemlélhetjük úgy, akár egy regényt, egy könyvet, egy verset, egy festményt.